Április 19. Szerda

Bár minden igyekezetemmel azon voltam, hogy lenyugtassam a kedélyeket, sajnos én egyedül túl kevés voltam ehhez.

 

Bár Seyezara támogatott engem, ő inkább amolyan csendestárs volt, így nem sok segítségemre volt ebben.

 

Uzzur és Phetana voltak a “kereső kommandóban”, akik mindent megtettek azért, hogy minél hamarabb megkezdjék a kutatásokat.

 

A harmadik óra végére már komplett térképük volt a környékről és azon vitatkoztak, hogy ki merre induljon el.

 

Az ötödik óra végére már felosztották a területet és mindenki megkapott egy zónát, amit át kellett fésülnie.

 

Megbeszélték, hogy bárki talál valami érdekeset, az a nap végén megosztja a többiekkel.

 

Ha sikerrel járnak, akkor harminc fele fogják osztani a pénzt. Mivel 5 millió aranyról van szó, ez azért így is nagy pénz.

 

Az órák végeztével mindenki gyorsan elindult a saját zónája irányába. Mi Uzzurral előbb felmentünk a szobánkba, mivel a szobatársamnak volt egy különleges kereső készlete.

 

Ez abban volt különleges, hogy ő nevezte így. Igazából csak két lámpát, egy sátrat, némi élelmet és egy látcsövet tartalmazott.

 

A felszereléssel a hátunkon nekiindultunk mi is az erdőnek. Mivel a lányok is velünk tartottak, így már valamivel kellemesebb volt.

 

Mondjuk pár órányi járkálás után már kevésbé kellemes volt, főleg, hogy a tegnapi eső jó kis sártengert csinált néhány helyen.

 

Miután estére tiszta sárosan és fáradtan hazabotorkáltunk, a többiek nagyrésze is visszatért már. Sajnos senki sem tudott jó hírrel szolgálni.

Ajánló
Kommentek
  1. Én