Közös megegyezéssel ma a lányok újra elmentek gyümölcsöket keresni, amíg mi a tengerben halásztunk.

 

Őszintén szólva én kétlem, hogy lenne még valamiféle gyümölcs a szigeten, hiszen már szinte az egészet átfésültük.

 

Nem akartam ünneprontó lenni, ezért azt mondtam nekik, hogy keresgéljenek nyugodtan, mi majd hozzuk a halat vacsorára.

 

Halászat közben Uzzur is elmondta a véleményét erről. Szerinte még van pár hely, amit nem néztünk át, szóval van még remény gyümölcsökre.

 

Hiába mondtam neki, hogy én már szétnéztem pár magasabb fáról és nem találtam semmit, de végül abban maradtunk, hogy adunk ennek egy esélyt.

 

Délben már három halat sütöttünk meg. A lányok még nem jöttek vissza, nekik félreraktuk az ételt és visszamentünk a vízbe.

 

Késöbb ők is megjelentek, új hírekkel. Azt mondták, hogy a sziget belsejében van egy völgy, ahol rengeteg gyümölcsfa áll.

 

Emellett, itt egy kis patak is van és véleményük szerint sokkal könyebb volna, ha ott telepednénk le.

 

Nekem nem igazán tetszik az ötlet, hiszen a partról jobban látjuk, ha valami hajó közeleg, plusz a halászat is egész jól megy már.

 

A lányok szerint viszont ott könnyebb volna, mert nem kellene annyit gyalogolni a vízért és a gyümölcsökért.

 

Madarakat is láttak a környéken és azt javasolták, hogy keressünk tojásokat és csináljunk ijjakat és nyilakat is, így nem kellene mindig kijönni a partra húsért.

 

Abban mondjuk igazuk van, hogy egyetlen hajót sem láttunk, amióta itt vagyunk, így kevés az esély arra, hogy rendes hajót idelátogat.

 

Kalózokkal pedig nem igazán szeretnénk találkozni és ha a sziget belsejében vagyunk, akkor könnyebben elkerülhetjük őket.

 

Nem szeretem bevallani, de úgy érzem, hogy igazuk van.

Megosztás a facebookon