Furcsa éjszakám volt. Azt álmodtam, hogy a sárkány hátán repültem, de már a bolygót is elhagytuk és a világűrben repkedtünk.

 

Utána hírtelen a tutajon találtam magamat a többiekket, de még mindig a bolygók között jártunk.

 

Nehezemre esett ezután felébredni, visszatérni az unalmas szobámba. Igaz, egy sárkányos repülés után már minden unalmasnak tűnik.

 

Na, sebaj, ha már nem alszom, akkor kicsit összeszedem magam. Először a szobámat igyekeztem lakhatóvá tenni.

 

Tegnap este csak ledobáltam mindent, ahová sikerült és szinte azonnal az ágyban landoltam. Nagyon fáradt voltam.

 

A kirándulásunk során csak maximum minden második éjszakán sikerült aludni és ez lassan összegyűlt.

 

Miután sikerült valamennyire rendet rakni, kimentem a konyhába valami harapnivalóért. Kint csak anyukámmal találkoztam, aki úgy megtömött étellel, mintha a húsvétra szánt liba volnék.

 

Utána kicsit sétáltam az udvaron. Jó volt újra látni az ismerős környéket, ekkor jöttem rá, hogy mennyire hiányzott ez nekem.

 

Csukott szemmel szívtam magamba az ismerős illatokat és mosolyogva vettem először tudomásul: végre itthon vagyok!

 

Ma nem terveztem semmit, csak hogy kipihenjem a kirándulásunk fáradalmait és hogy összepakoljam a dolgaimat.

 

Sajnos semmi ajándékot nem tudtam elhozni magammal, amiért főleg a húgom orrolt meg rám nagyon. Majd legközelebb.

 

Délután Uzzur kopogtatott be hozzám, hogy elmondja, a társaság holnap piknikezni fog az erdőben és engem is várnak.

 

Jó lesz megint velük lenni, ezen a nyáron nagyon összeszoktunk, mint társaság.

Megosztás a facebookon