Ma kicsit felerősödött a szél, de mi nem bántuk, hiszen így legalább a sebességünk is nőtt.

 

Uzzur szerint hamarosan valóban el kellene érnünk az egyik szigetet. Én bízom a tudásában, hiszen ha kiszámolnivalóról van szó, akkor sosem hibázik.

 

A lányok jól viselik az utat, büszke vagyok a kis legénységemre. Bár még fiatalok vagyunk, de szerintem jól oldottuk meg eddig a dolgokat.

 

A széllel együtt sajnos a hullámzás is növekedett, ami a kicsiny hajónkat kissé megdobálta. Még senki sem tengeribeteg.

 

Dél körül Uzzur már egyre gyakrabban figyelte a horizontot. Én is vártam már, hogy végre szilárd talajt érezzek a lábaim alatt.

 

Elvileg a szigetek lakatlanok, így valószínűleg nem lesz édesvíz rajtuk, de gyümölcsöket biztosan ehetünk majd.

 

Talán sikerül néhány tojást is szerezni a vízimadaraktól, vagy, ha szerencsénk van, lehet hogy még vadászni is tudunk.

 

A friss étel kecsegtető lehetősége mindenkit felélénkített. Hamarosan már négy ember figyelte a tengert.

 

Hamarosan Seyezara kiáltozásaira lettünk figyelmesek és arra, hogy a látóhatár egy pontjára mutogat.

 

A távcsővel is megvizsgálva a területet, egy sziget apró körvonalait vettük észre. Ennek a lánynak sasszeme van!

 

Izgatottan várjuk, hogy kikössünk, de sajnos a szél megtréfált minket. Miután két napig erősen fújt, most szinte teljes szélcsend van.

 

Nincs más választásunk, megvárjuk, amíg újból feltámad a szél és megpróbálunk a sziget közelébe manőverezni.

 

Az éjszakai ügyeletben Uzzur meg én maradtunk, figyelve, hogy bármilyen széllökést kihasználjunk.

 

A lányok sem tudtak aludni, ezért ők is csatlakoztak hozzánk. Remélem holnap sikerül kikötnünk. Kíváncsi vagyok nagyon erre a szigetre.

Megosztás a facebookon