Mivel a vizünk és az ételünk is egyre kevesebb maradt, elhatároztuk, hogy ma szervezünk egy kis expedíciót a szigeten.

 

Mivel valakinek az esetlegesen közeledő hajókat is figyelnie kell, a lányok a parton maradtak, hogy bármikor meggyújthassák a jelzőtűzet.

 

Uzzur meg én felkészültünk az útra. Nem akartunk túl sokmindent magunkkal vinni, reménykedtünk, hogy a sziget majd ellát minket.

 

Elsőre a parton mentünk végig. Körülbelül három órába telt, amíg visszajutottunk a lányokhoz. Nem túl nagy a sziget.

 

Ezután bementünk az erdő sűrűjébe. Fegyverünk nem volt, ezért óvatosan haladtunk. Találtunk egy-egy vastagabb botot, ezzel próbáltuk elriasztani az állatokat.

 

De néhány madáron kívül nem találtunk mást. Sajnos gyümölcsfákból sem volt túl nagy a kínálat, így szinte üres kézzel mentünk tovább.

 

Pár óra múlva visszafele indultunk. Mivel még nem ismertük a szigetet, egyenesen mentünk, így a visszafele út könnyű volt.

 

Az, hogy nem találtunk semmit még nem kedvetlenített el minket, hiszen csak a sziget kisebb részét láttuk.

 

Talán a többi részében van pár hasznos, sőt talán értékesebb dolog is, viszont ma már eleget mászkáltunk.

 

Holnap újból szétnézünk a sziget belsejében. Elvileg nem túl nagy, így nem tévedhetünk el rajta. Csak a partig kell kiérni, és végigmenni rajta, máris a táborhelyünkön vagyunk.

 

Az este már nyugodtabban telt, lassan egész jól berendezkedünk, bár remélem nem fogunk túl sokat itt táborozni.

Megosztás a facebookon