Egész éjjel a Hajózás vizsgámon keseregtem és nem tudtam elképzelni, hogy mégis mit ártottam a tanárnak, hogy ezt kaptam.

 

Emlékszem, hogy tavasszal is elég gyenge jegyet kaptam, de azért nem hittem volna, hogy idáig sülyed a dolog.

 

Mivel nem volt kedvem otthonmaradni, inkább visszaszekereztem Isedell kikötőjébe. Itt legalább kicsit gondolataimba merülhetek.

 

Annyit jártam széltében-hosszában a városban és a kikötőben, hogy végül a klubházban kötöttem ki.

 

Ahhoz képest hogy már jópár hete nem jártunk errefele, még minden elég jó állapotban maradt. Remélem átvészeli a nyarat a ház.

 

Bár szerintem elég jól megépítettük ezt a kis házikót, hiszen a tél sem tett benne túl nagy károkat. Vagy csak én emlékszem rosszul?

 

Most hogy így jobban belegondolok, azt hiszem a tető egy része beszakadt és mindent belepett a hó. Hát na, nem lehet minden tökéletes.

 

A nyárban viszont az a jó, hogy nincs hó. Vannak viszont viharok, amik általában július-augusztus környékén szoktak megjelenni.

 

Legfeljebb majd a nyári vakáció alatt néha eljövünk ide szétnézni és rendberakni kicsit a házat, hogy mire kezdődik az iskola, újból használhassuk.

 

Mivel nem volt más dolgom, kicsit felkészítettem a házat a várható viharokra. Az ablakokat bedeszkáztam, valamint a bútorokat letakartam.

 

Ezután egy kis akrobatamutatvánnyal a kéményt is sikerült lezárnom, szóval ha jön a nagy szél és eső, akkor sem lehet nagy baj.

 

Így, hogy dolgoztam egy kicsit, elmúlt a mérgem is, amit a Hajózás tanár iránt éreztem. A baj csak az, hogy holnap hétvége és fogalmam sincs, mit fogok tenni.

 

Mivel itt a városban már nem maradhatok, inkább az erdőbe fogok ellátogatni holnap.

Megosztás a facebookon