A mai nap sem kezdődött jobban a tegnapinál, leszámítva, hogy ma kicsit többet alhattunk és nem kellett szekéren zötyögni.

 

A mai Csillagok Ismerete órán kivételesen senki sem aludt el, pedig ez az óra általában durmolással szokott eltellni.

 

A többi órán még annyira sem volt időnk pihenni, néha még a szünetekben is csak írtuk és ismételtük az anyagot.

 

A Hajózás tanár egy röpdolgozattal boldogított minket, amit még ott helyben ki is javított, amíg mi a tankönyvből másoltunk valamiket.

 

Bár nem mutatta meg nekünk az eredményeket, de azzal bíztatott minket, hogy egyikünk sem menne át a vizsgán, ha ennyit tudunk az anyagból, mint most.

 

Néhány osztálytársam majdnem sírva fakadt erre, de én már megtanultam, hogy az ilyen dumákat azért annyira nem kell tőle komolyan venni.

 

A mai délután is főleg tanulással telt, viszont én már nem bírtam bent a szobában lenni, így sétáltam egyet az iskola kertjében.

 

Nagyon kellemes idő van most, nincs túl meleg, de már rég elmúlt a vacogós téli időszak. Így estefele még a tenger felől érkező szél is langyos.

 

Gondolkodtam azon, hogy hívjam le Seyezarat is, de tegnap is nagyon stresszes volt a vizsgák miatt, így nem akarom zavarni.

 

Inkább leültem egy kicsit az egyik fa tövébe és vagy fél óráig csak bambultam bele a világba. Néha erre is szükség van.

 

Mire visszatértem a szobámba, már szinte alig éreztem a fáradtságot, így még pár órát tanulással töltöttem.

 

Ilyenkor örülök, hogy Uzzur barátom és szobatársam akkor is tud aludni, ha közben nem messze tőle ég egy gyertya.

Megosztás a facebookon