Bár még mindig haragszik rám, apám mégis egy jó hírrel fogadott ma reggel: Hogy ne szekerezzek minden nap, be fogok költözni az iskola épületébe!
 
Ez mindkettőnk számára jó hír. Ők nem kell aggódjanak azért hogy merre kószálok délutánonként, én pedig tovább aludhatok.
 
Egy másik jó hír, hogy Uzzur is ott fog lakni, így szobatársak leszünk. Ez azt jelenti, hogy együtt hamarosan felfedezhetjük az egész iskolát!
 
Ennyi jó hír után már az sem zavart, hogy a Sárkányológia tanár lepontozta a házifeladatomat, amit a sárkányok étkezési szokásairól írtam. Sajnos a tegnapi templomi munka miatt nem maradt túl sok időm tanulni.
 
Ez meg is látszott a hajózás órán, ahol a tanár tíz perces monológot tartott arról, hogy egy jó matróznak mindig tudnia kell a dolgát, különben a tenger közelébe se merészkedjen.
 
A mai napot sikeresen megúszva alig vártam, hogy hazaérjek és elkezdjek bepakolni. Holnap már a kastélyszobában fogok aludni!
 
Ilyenkor jön rá az ember, hogy mennyi cucca van. Az egész ágyamat ellepte az a kupacnyi ruha meg egyéb dolog amiket el akartam vinni.
 
Az este legnagyobb része azzal telt, hogy ezekből kiválogassam azt, ami nem feltétlenül szükséges, és a maradékot valahogy belepréseljem a bőröndökbe.
 
Holnap apum is velem jön, így a cipekedés nagyrészét ő fogja végezni.

Megosztás a facebookon