Ahogyan azt előre megjósoltam, azok, akik kémeknek sejtik az új osztálytársunkat és a családját, elvetették a sulykot.

 

Én inkább a barátkozás híve vagyok, ezért megpróbáltam valamilyen módon közeledni az új sráchoz. Persze nem úgy!

 

Eddig még nem igazán volt alkalmam beszélgetni vele, szóval egy kicsit el kellett gondolkoznom egy jó témán.

 

A nyári vakáció már eléggé lerágott csont, szóval azzal már nem jöhetek elő. Ezért gondoltam, az iskolai tapasztalatairól kérdem.

 

Hát, ez egy nagyon tartalmas beszélgetés volt, a leghosszabb válasz, amit ki tudtam csavarni belőle a "Nem tudom" volt.

 

Nehéz úgy megismerni valakit, hogy csak hümmögéseket, valamint igen-nem válaszokat kapsz minden kérdésedre.

 

Egy idő után ki is fogytam a normális kérdésekből és már kezdett kínossá vállni a beszélgetés, így odébb sompolyogtam.

 

Két osztálytársam, azok közül akik gyanakodnak rá, kihallgatták a beszélgetésünket és sokatmondóan bólogattak felém.

 

Ez a terv nem vált be, sajnos más ötletem nincs. Magára maradt az új osztálytársunk és ha nem akar együttműködni, akkor hamarosan bajba kerül.

 

Ismerve a régi osztálytársaimat, ez a baj hamarosan be fog következni...

Megosztás a facebookon