Remélem ma jó híreket fogok kapni a kémeimtől. Ez a gondolat foglalkoztatott egész reggel.
Sajnos hiába vártam sokat a mai naptól, az eredmény még mindig semmi. Az új fiú a barátnőm közelében sem járt tegnap.
Az egyik osztálytársam felvetette, hogy esetleg a legjobb megoldás az lenne, ha megkérdezném Seyezarát.
Bevallom, én is gondoltam már erre, de nem szeretném, ha úgy érezné, hogy gyanúsítgatom valamivel.
Ezért, ezt a dolgot csak végső megoldásként szeretném használni. Addig megpróbálok indirekt módon valami bizonyítékot gyűjteni.
Ma én is megfigyeltem délután titokban a srácot, de csak egyszerűen hazament és nem mozdult ki otthonról.
Így nem volt más választásom, csak meglátogatni Seyezarát és megkérdezni tőle, hogy mi a helyzet.
Az eredmény még engem is meglepett. Ez a srác kicselezte az összes kémet és titokban szerelmes leveleket írogatott a barátnőmnek!
De vajon hogyan kerülhette ki a megfigyelőket? Seyezara azt mondta, hogy általában a padjában vagy a táskájában talált leveleket, szóval valaki becsempészte neki.
Azt még ki kéne nyomozni, hogy vajon ki lehetet, viszont az biztos, hogy az új fiú nyakig sáros ebben a dologban.
Ezt megbeszéltem Uzzurral is késöbb a szobánkban. Ő megint azzal a tipikus "ugye megmondtam" arccal nézett rám.
Igen, igen, igaza volt, de amíg nem volt rá rendes bizonyíték, addig én nem akartam elfogadni a dolgot.
Egy tervre lesz szükségünk, hogy megleckéztessük.
Megosztás a facebookon