Szeptember 22. Csütörtök

Ma kicsit félek attól, hogy valaki észrevette a kárt, amit okoztunk, bár amilyen elhagyatottnak tűnt az a hely, lehet hogy senki sem jár arra.

 

Úgy tűnik, hogy szerencsénk volt. Az első két óra nyugodtan telt, senki se szólt semmit az úrnáról.

 

Sajnos ezt nem lehet elmondani a harmadik óránkról. Ekkor ismerhettük meg az igazgatót és sajnos nem a kedves oldaláról. Kopogás nélkül rontot be és egy fél órán át papolt a pincébe vezető út veszélyeiről meg a sírgyalázásról.

 

Úgy tűnt, valahonnan sejti, hogy kilencedikesek lehettek, de fogalma sincs arról, hogy pontosan kik tették, ígynagyon remélem, hogy ezt meg fogjuk úszni ennyivel.

 

Bár a Csillagok Ismerete tanárunk is próbált kérdezősködni, szerencsére ő sem jutott közelebb az igazsághoz, így biztonságban érezhetjük magunkat.

 

Bár nagyon kíváncsi vagyok arra a pincére, azért jó lesz legközelebb sokkal óvatosabbnak lenni. Nem szeretném, ha már az első héten kicsapnának.

 

Természetesen nem adtuk fel a tervünket, hogy bejárjuk az iskola épületét, de azért fő az óvatosság.

Ajánló
Kommentek
  1. Én