Végre volt egy kapaszkodónk! A hadvezér nevét olvasva eszembe jutott, hogy ezt a nevet írtam le a szigeten.

 

Még szerencse, hogy Uzzur megvette azt a könyvet, mivel magamtól biztosan nem emlékeztem volna vissza rá.

 

Most sajnálom, hogy nem a kezemre írtam a nevet, vagy valamiféle biztonságos helyre, de végülis csak sikerült megoldani a dolgot.

 

Elmeséltük a lányoknak is a helyzetet, úgyhogy most már újjúlt erővel foghattunk neki a kutatásunknak a könyvtárban.

 

Így természetesen már végre találtunk is valamit. Kiderült, hogy Eferyl hadvezér igencsak aktív életet élt.

 

Az ő korában virágzott fel Salcara sziget élete és a környező szigetek mellett, két kontinens népeit is rettegésben tartotta.

 

Az ő korában Salcara egy kisebb birodalom lett, aki sok kereskedelmi útvonalat birtokolt és emiatt nagyon gazdag sziget volt.

 

Akkor ez magyarázza az arany úrnát és a sírhelyet. Sajnos más kincset nem találtunk, azok valószínűleg régebben tűntek el.

 

Délután újból keresni kezdtük a Legendák tanárunkat és most sikerrel jártunk. Gyorsan el is meséltük neki a történetet.

 

Ezután odaadtuk neki az úrnát is, amit el fog juttatni a múzeumnak. Természetesen a pénzt majd mi fogjuk megkapni érte.

 

A tanár elmesélte, hogy sokan keresték a sírt, sok legenda terjengett róla, de mi vagyunk az elsők, akik tudjuk a pontos helyét.

Megosztás a facebookon