Ma végre valamivel több mozgás volt az iskolában, ahogy egyre több diák kezdett megjelenni. A mi osztályunk is lassan kiteljesedett.

 

Az órákra már bejöttek a tanárok, de még mindig nem volt semmi komolyabb óra. Az Idegen Termékek -nél illatos szappanokat hozott a tanár, amelyek közül néhány tényleg nagyon kellemes volt.

 

Elképzeltem, hogy milyen relaxáló lehet egy ilyen fürdő. Amikor a tanár meghallotta, hogy erről beszélgetünk Uzzurral, az egyik szappant nekem adta, cserébe pedig kell majd írjak neki egy két oldalas beszámolót.

 

Az Alkudozás tanár persze azonnal kiszúrta a piperecikket és megkérdezte, mennyiért vettem. Gratulált nekem, amikor megtudta, hogy ingyen kaptam, mondta, hogy az ilyesmi bizony elég drága, ha nem tud jól alkudni az ember.

 

A többi óra már eseménytelebbül telt, kivéve a Legendák, amin a tanár elmesélt nekünk pár érdekes történetet, amelyek az újévvel kapcsolatosak.

 

Említette, hogy egy távoli országban minden újév első napján, a fiatalok meg kell fürdjenek az egyik szent folyóban, hogy lemossák a nép tavalyról áthozott bűneit.

 

Hát, én biztosan nem másznék be a vízbe ilyenkor, le is fagyna mindenem.

 

Tanítás után bementünk Uzzurral a városba, mivel valami újévi koncertet szerveztek a színházban. Bár annyira nem rajongok ezekért, állítólag valami híres énekes is eljön.

 

Mit ne mondjak, emlékezetes koncert volt, de nem a hírességek miatt, hanem Seyezaratól. Ez a lány, a maga hullámzó aranyhajával és a két ragyogó kék szemével olyan volt, mintha a Legendák tanár valamelyik meséjéből megelevenedett tündér.

 

Egész hazaúton csak róla áradoztunk Uzzurral, egyszerűen nem tudtunk betelni vele!

Megosztás a facebookon