Mivel az este megint jó beszédtémánk volt, most sem sikerült túl sokat aludnunk, ami reggel nagyon meg is látszott rajtunk.

 

De most nem akartunk szunyókálni, főleg hogy a Hajózás óra volt a második és bár most nem foglalkozik velünk, azért mégsem akarok kockáztatni.

 

A szünetekben a hajós expedíciónk terveit próbáltuk kidolgozni. Összeírtuk, hogy miket vigyünk az útra, hogy ne érjenek meglepetések.

 

Négy lámpát fogunk vinni, bár nem szeretnénk, ha a lányok is velünk jönnének a roncsba. Inkább nekünk kellene egy-egy pót lámpa, ha odabent vagyunk.

 

Ezenkívül pár szerszámot is be fogunk pakolni, mivel nem tudjuk mire számíthatunk ott. Lehetnek leomlott fedélközi falak, vagy felborult és beszorult bútorok is.

 

Lementünk a lányokhoz is, ők is nagyon izgulnak. Bevállalták, hogy készítenek valami harapnivalót az útra, hogy ne éhezzünk kutatás közben.

 

Jó érzés látni a törődést és Uzzurnak is tetszik, hogy a lányok is támogatják az ötletünket. Most már nem csak mi ketten megyünk kalandozni.

 

Az órák után aztán találkoztunk és nekiindultunk az útnak. Nem kellett túl sokat menni, úgy egy óra után már oda is értünk.

 

Az apály már lassan kezdett véget érni, de számításaink szerint úgy háromnegyed óránk volt kutatni a roncsban, amíg a vízszint még elfogadható.

 

Nem is húztuk az időt, gyorsan lepakoltunk, és Uzzurral kettesben elindultunk a hajóhoz. Egy háromárbócos, gyors járású jármű volt.

 

Nem tünt túlságosan rossz állapotúnak, viszont már egy ideje biztosan itt vesztegel, így lehet hogy már mások is jártak itt előttünk.

 

Ez azonban nem szegte a mi vállalkozó kedvünket, ezért hamarosan már a fedélzeten voltunk. Itt minden eléggé lepusztult volt, hiszen a szél és az eső akadálytalanul végigsöpört rajta.

 

Beljebb már jobb állapotban voltak a tárgyak sőt, néhány ép bútort is találtunk. Vgül, egy kisebb kamrában találtunk egy zárt ládikót.

 

Mivel a víz szintje már emelkedni kezdett, kivittük a ládát a partra, majd beraktuk egy táskába és elindultunk vissza az iskolába.

 

Már későre járt, ezért elhatároztuk, hogy a ládát holnap elvisszük a klubházba és kinyitjuk. Addig a szobánkban rejtettük el.

Megosztás a facebookon