Március 16. Csütörtök

Mivel tegnap fárasztó napunk volt és még mindig nem tudtuk rendesen kipihennünk magunkat, ezért este abban maradtunk, hogy ma jobban megvizsgáljuk a talált tojást.

 

Amíg mi az órákon voltunk, a tojás a szekrényemben pihent, jól belebugyolálva a kabátomba. Bár senki sem jár be rajtunk kivül, azért nyugodtabb voltam így.

 

A szünetekben persze igyekeztük kitalálni hogy miféle állat tojása lehet, de nem sokra jutottunk. Másokat nem akartunk megkérdezni, mivel lehet hogy valami illegálisan hozták be.

 

Pedig az egyik osztálytársunk apja állatorvos, ő biztosan meg tudná mondani, hogy mi fog kikelni belőle és hogyan kell gondozni.

 

Végül abban maradtunk, hogy órák után a lányokkal együtt lemegyünk a könyvtárba és kiderítjük az igazságot.

 

Phetana egész jól rajzol, ezért ő majd készít négy vázlatot a tojásról, majd ezzel felfegyverkezve belefogunk a kutatásunkba.

 

Így legalább senkinek sem leszünk gyanúsak, mert ha kérdezősködnénk, akkor biztosan lenne egy-két ember, aki továbbadja a hírt és nem szeretnénk, ha az igazgató vagy valamelyik más szigorú tanár fülébe jutna.

 

Sajnos az iskolánknak rengeteg füle van. Főleg a gyengébb tanulók szokták beárulni a többieket, egy jobb jegy reményében.

 

A legszomorúbb az egészben az, hogy ez a jobb jegy nem csak egy üres ígérgetés, hanem ha valakit rajtakapnak valami csínytevésen, a besúgó valóban jutalomban részesül.

 

Az igazgató nem győzi hangsúlyozni, hogy minden diák tartsa magát a szabályokhoz, és azonnal jelentse, ha valaki rosszban sántikál, mivel az "ártana az iskola hírnevének".

 

Végül Phetana járt sikerrel a kutatásunkban, viszont az eredmény inkább ijesztő volt, mint megnyugtató: ez egy sárkánytojás!

Ajánló
Kommentek
  1. Én