Sajnos a színészi pályám nem alakul egyelőre úgy, ahogy én szeretném. Pedig abban reménykedtem, hogy hátha így el tudom hódítani Erytát.

 

Bár a szöveggel nincs gond, a színészi résszel már annál inkább. Állítólag úgy játszom, mint egy „halkonzerv”.

 

Pedig igyekszem beleélni magam a szerepbe, és természetesen viselkedni, már amennyire a darab engedi, de még sosem voltam szolga, nem tudom hogy megy ez.

 

Végül a színtársulat vezetője segített nekem egy kicsit. Elmagyarázta, hogy amikor a szerepben vagyok, akkor ürítsem ki a fejemet, ne gondoljak semmi másra, csak a darabra.

 

Ilyenkor ne legyek többé Magrador, hanem legyek a hű szolga és ennek megfelelően gondolkozzak, mozogjak és cselekedjek. Eleinte nehéz volt kilépnem önmagamból, de némi gyakorlás után már valamivel jobban ment.

 

Muszáj lesz jól menjen, hiszen holnap lesz az előadás. Te jó ég! Holnap lesz az előadás! Én pedig még mindig olyan vagyok a színpadon, mint valami emberszabású majom, aki szolgának van öltözve!

 

Ezért nem is szaporítom itt a szót, drukkoltjatok nekem!

Megosztás a facebookon